Üdvözöljük Sonkád község honlapján!

A Túr sodrásában

Kedves Érdeklődő!

Szeretettel köszöntöm Sonkád Község megújult honlapján. Legyen Ön településünk lakója, ügyeit intézni szándékozó polgár, vagy valóban csak falunk és környezete iránt érdeklődő embertársunk, megkeresése egyformán fontos számunkra.

Községünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti végében, a Kárpátalját elválasztó határ közelében fekszik, a történelmi Szatmár vármegye területén.  A szatmári gyökerek meghatározóak a falu és a sonkádi ember életében, aki elfogadó, dolgos, szavatartó, de egyben kitartó, kemény és végtelenül határozott. Szeretjük, megbecsüljük a hozzánk érkezőket, az irántunk érdeklődőket, és örömmel fogadjuk ha mindezt a kölcsönösség jegyében mi is tapasztalhatjuk.

Sonkád büszke épített és természeti környezetére. Ha nálunk jár, ne hagyja ki a XV. században épült, Európa Nostra-díjjal kitüntetett református templomunkat, és természetesen látogasson el a Kisbukóhoz. A Túr és Öreg-Túr folyók találkozását jelképező zúgó és környéke az aktív pihenésre ad lehetőséget. Úszni, fürödni lehet Magyarország egyik legtisztább természetes vizében, kiváló horgászhelyet jelent mindkét folyó, és innen indulhat egy hosszabb-rövidebb vadvízi evezős túrára. Mindehhez a Kisbukó üdülőrészén felnőttek és gyermekcsoportok szállást találnak, és sokakhoz hasonlóan rendszeresen vissza is térnek. Látogasson el Sonkádra!

Községünk, közösségünk várja, visszavárja Önt.

Üdvözlettel: Iszák Tibor, polgármester

Sonkádi hírek

Látogasson el Sonkádra!

A település címere

Sonkád címere ovális alakú, citromsárga színű körben fekete vonallal elválasztott külső kerületében középkék színnel SONKÁD KÖZSÉG PECSÉTJE 1855 felirat található. Az oválisnak a belső részében világoskék égbolt, alatta barna földsáv, rajta a települést körülölelő erdőket jelképező három zöld színű fa, s legalul középkék színű hullámzó vízfolyás.

Sonkádról

Sonkád, kisközség a Szamosközön, 112 házzal és 639 magyar s főleg ref. lakossal. Határa 3438 k. hold. Nevét már 1426-ban is Sonkádnak írták, s a csaholyi uradalomhoz tartozott. A Csaholyiaké volt a család kihaltáig. 1547-ben a Csaholyi Imre leányai révén, a Brebiri Melithcsaládé lett. 1569-ben Sulyok István kapta meg egy részét Csaholyi-örökösödés útján, s ugyanez úton a Perényiek és a Bethlenek. 1810-ben földesurai Sulyok Ferencz, gróf Teleki László, Vay Ádám, Kállay Péter, Kerekes Mihály, Kürthy György, az Eötvös, Galgóczy és Makaycsaládok. Ugyanezek maradtak a XIX. század közepéig. Most nagyobb birtoka van itt Kölcsei Kende Zsigmondnak. Határában vannak a Báthory, 151Farkas, Fried, Kende I., II. Kis, Rácz és Rosenfeld I., II. tanyák. A református templom a XV. századból való épület; 1807-ben kőtornyot építettek hozzá és 1861-ben megújították. A lakosság hitelszövetkezetet tart fenn. Nagy tűzvészt szenvedett a község 1884-ben és 1890-ben. Posta helyben van, vasúti és távíró-állomása Tiszaújlak.

(Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai)